Nagy lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, de gyenge a feldolgozóipar

Interjú Magyar Lóránd parlamenti képviselővel, a Képviselőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának a tagjával.

-  Tisztelt képviselő úr! Milyen helyzetben van Románia mezőgazdasága, melyek az erős és gyenge pontjai? 

- Románia nagy potenciállal rendelkezik a mezőgazdaság területén, a megművelhető területek tekintetében az EU-ban a hatodik helyen áll, néhány termék esetében pedig kitűnően teljesít. Országunk a 2018-ban kukorica- és napraforgó-termelésben az első helyen állt az EU-ban, szójabab-termelésben második, a búza esetében negyedik, a repce esetében ötödik, gyümölcstermesztésben pedig hatodik volt, ez a tendencia pedig igaz 2019-re is. Románia tagállamként az első évben 3 millió tonna búzát termelt, ez az utóbbi években meghaladta a 10 millió tonnát is.
Az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően a gazdaságok modern gépekkel bővültek, ami jelentősen könnyített a munkán. Negatívumnak tartom viszont, hogy a mezőgazdaségi területek közel hetven százaléka nagytermelők kezében van, a fennmaradó harminc százalék marad a kisgazdáké, emiatt pedig egyre nagyopbb veszélybe kerül a családi gazdaságok működése, fennmaradása. Sajnálatos az is, hogy Romániában gyenge a feldolgozóipar, ezért a termények külföldre kerülnek, ott lesz belőle eladható árúcikk, majd ez kerül vissza hozzánk – így a hozzáadott érték külföldön marad.  
 

-  Mit lehet tenni annak érdekében, hogy versenyképesebb legyen a mezőgazdaság? 

- Ahhoz, hogy a romániai mezőgazdaság fejlődhessen, mindenképp csökkenteni kellene a termények exportját, itthon kellene erősíteni a feldolgozóipart. Ebben állami befektetések tudnának segíteni. A nemrég leköszönt kormánynak ebben a tekintetben nem voltak komoly tervei, a beindított kormányprogramok főleg a termelést bátorították – mint amilyen a paradicsomtermesztést ösztönző program is. Az állattenyésztés területén is a termelést helyezték előtérbe – ez ugyanis valóban gyenge lábakon áll -, de ebben az ágazatban is hiányzik a feldolgozóipar fejlesztése. A minimális fejlesztések EU-s pályázatoknak köszönhetően valósulhattak meg, az én véleményem viszont az, hogy nagyon nagy szükség lenne a feldolgozóipar fejlesztésére irányuló kormányprogramok elindítására is. Regionális hűtőházak, lerakatok, feldolgozó-egységek létrehozásával például könnyítenénk a kistermelők, családi gazdaságok helyzetét – ezzel pedig bátorítanánk az értékes, helyi termékek előállítását is.
 

-  Milyen eszközökkel, milyen módon támogatják a gazdálkodókat? 

- Mint már említettem, több, termelést segítő projekt beindítását támogattuk szavazatunkkal. Szó volt már a paradicsom-programról, de említhetném a mangalicatenytésztőket támogató, vagy a most is aktuális disznófarmok fejlesztésére irányuló programot. Támogattuk a csirkefarmok bővítésére vagy a bivalytenyésztésről szóló programokat és a képviselőházban megszavaztuk a birkatenyésztőket támogató kezdeményezést. A képviselőházban most is dolgozunk a mezőgazdasáégi területek adásvételéről szóló, megfelelő törvény kialakításán. Az RMDSZ és jómagam részéről konkrét álláspontunk van ez ügyben: maximalizálnánk a birtokolható területeket 750 hektárra és megtiltanánk azt, hogy jogi személyek mezőgazdasági földterületet vásároljanak. 

-  Képviselőként milyen törvénytervezeteket terjesztett a parlament elé az elmúlt időszakban?

- Egyéni kezdeményezésem volt a vadászati törvény módosítása, amellyel az országban egyre aktuálisabb barnamedve-problémát lehet kezelni. Az önkormányzatoknak és a magánszemélyeknek is sok gondot okozott az állati tetemek elszállítása, az ezzel kapcsolatos törvény is hozzám köthető. Módosító javaslatokkal álltam elő többek között a földterületek adásvétele, a sertésreprodukció, a méhészeti törvény és a zootechnikai törvény kapcsán. Folyamatosan kapcsolatban állok a mezőgazdászokkal, ismerem a konkrét problémáikat, emiatt pedig jó rálátásom nyílik a törvények és tervezetek gyenge pontjaira. Amit pedig módomban áll, azt megteszem a pozitív, gazdák számára előnyös és ésszerű változtatásokért.
 

-  Hogyan befolyásolja az új közös agrárpolitika a romániai mezőgazdaság működését?

- A következő EU-s költségvetési ciklusban – elsősorban Nagy Britannia EU-s kilépése miatt – kisebb lesz a támogatási alap. A tagállamok pedig ez alkalommal jóval nagyobb mozgásteret kapnak annak tekintetében, hogy mi történjen az EU-tól kapott keretösszeggel. Romániában az az álláspont, hogy ne csökkenjenek a terület alapú támogatásra szánt összegek – ez azonban azt hozza magával, hogy a pályázatokra szánt összegek alapja lesz észrevehetően kisebb. Ami még merghatározza majd Románia mezőgazdaságát – mi viszont az RMDSZ-en belül ezzel nem értünk egyet – az az, hogy a nagygazdaságok érdekelit helyezi előtérbe a terület alapú támogatások tekintetében. Az EU-ban az a tendencia, hogy maximalizálják a támogatás összegét, Románia azonban erre nem mutat hajlandóságot. Érthetően: 2 ezer hektárra 200 euróval számolva 400 ezer euró lenne támogatás, több tagország viszont 200 ezer euróra maximalizálta a támogatás összegét, a különbség pedig kisebb gazdaságok támogatására szánják. Románia nem vállalja be a maximalizálást, így közvetve a kistermelők, a családi gazdaságok kerülnek hátrányba.
 

- Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!